Regeneratív szőlőtermesztés
A szőlő nem csupán alapanyag számunkra, hanem az élő környezetünk, ahol élünk, ahol minden emberi beavatkozás megborítja a természet egyensúlyát. Minél erősebben avatkozunk bele, annál jobban megborul az egyensúly, és egyre erőszakosabb módszerekkel kell beavatkoznunk az élővilágba, hogy nekünk tetszően működjön. Ez az ipari mezőgazdasági szemlélet lassan elpusztítja a talajaink vízmegtartó képességét és termőképességét, amit műtrágyákkal próbálunk pótolni, a növények elveszítik a védekezőképességüket, a kártevők természetes ragadozójuk híján túlszaporodnak, és reménytelen védekezni ellenük.
A regeneratív szemlélet
A regeneratív mezőgazdaság legfőbb célja a talajaink újjáépítése, a szerves anyag újrafelhalmozása, a talajélet visszaállítása, és a vízháztartás javítása. A regeneratív termelés nem összetéveszthető a bioműveléssel, utóbbi a tiltott szervek és gyakorlatok mellőzését jelenti, míg a regeneratív gazdálkodás során az ökoszisztéma folyamatos javításának a személete van előtérben, ahol a segédanyagokat és eszközöket tudatosan egy rendszer részeként használják.
A Gajdócsi birtokon
A regeneratív gazdálkodás szépsége, hogy nincsenek bevált receptek. Összhangban kell élni a környezettel, ahol kölcsönösen reagálunk egymásra. Ez egy hosszú folyamat - talán nem alulbecsülve azt is mondhatnánk, hogy nincs is vége, ez egy állandó tevékenység - aminek még az elején járunk, és sokat kell még tanulnunk, mire hogyan reagál a természet.
Talajbolygatás csökkentése
A talajélet újjáépítése érdekében minimalizáljuk a művelést. A szántást több mint tíz éve gyakorlatilag teljesen elhagytuk, utat engedtünk a természetes talajnövényzet visszatérésére. A talajaink egész évben fedve vannak a természetes, diverz növényflórával. Ez tavasszal és nyáron, a virágzások idején a leglátványosabb, amikor egyszerre akár 20-30 különböző növényfaj borul virágba. A sorközöket csak kaszálással tartjuk kordában, így traktorral is sokkal kevesebbet kell az ültetvényekben járni.
A gépi munkára lánctalpas traktort használunk, azt is csak a legszükségesebb műveletekre, így elkerülve a talaj tömörödését. Ezt a növényzet kiterjedt gyökérhálózata is elősegíti, növelve a talajok vízmegtartó képességét. Ebben a legszembeötlőbb eredményt az elmúlt évek aszályos időjárása hozta: a talajban elraktározott víz, és az öreg ültetvények mélyre hatoló gyökereinek köszönhetően a több hónapos csapadékhiány meg se látszódott a szőlőn, amíg a környező fiatal, vagy konvencionális ültetvényei látványosan szenvedtek a vízhiánytól.
A biodiverzitás ereje
A természetes talajflóra élővilágot ad a talaj és talajfelszín élőlényeinek is: gilisztáknak, különféle rovarfajoknak, gyíkoknak. A talajbolygatás hiányában a talajlakók a növényekhez hasonlóan, egymással szimbiózisban fejlesztik a talajok szerkezetét és összetételét. tápanyagot adva ezzel a szőlőnek is. A rovarölő szerek csökkentett használata, vagy akár teljes mellőzése, használat esetén okszerűen, a többi rovarfaj életmódját figyelembe vevő kijuttatása a kártevők kordában tartása mellett a biológiai egyensúly fenntartását is lehetővé teszi.
Az atkafertőzés kockázatát és hatását a velük együtt élő ragadozó katica és ragadozóatka fajok töredékére csökkentik. De a ma hatalmas félelmet kiváltó amerikai szőlőkabóca populációját is kordában tudják tartani a saját ragadozói. A konvencionális, agresszív rovarölős beavatkozások ezeket az egyensúlyi környezeteket borítják fel, amivel egyik évben megszüntetik a kártevő jelenlétét, a következő évben sosem látott mértékben túlszaporodhat a ragadozója hiányában.
